Az első lépés a padlizsánok sütése. Ehhez használhatsz konzervként kapható padlizsánpürét, sütheted a sütőben vagy nyílt lángon esetleg faszénen. Itt a trükk: azt az igazi, füstös ízt, amit a török étkezdékben megszoktál és amiért én személy szerint imádom a babaganust, csak a nyílt lángon vagy faszénen sütéssel érheted el. Vagy persze füstaromával, de éppen a nem természetes anyagokról beszéltem az előbb, úgyhogy azt hanyagolnám.
Ha te sütöd a padlizsánokat, akkor várj egy kicsit, amíg kihűlnek. Utána vágd le a szárat és szedd le a héját. Egy nagyobb vágódeszkán érdemes egy kicsit hagyni lecsöpögni, esetleg egy kisebb vágódeszkával lelapítani, hogy a felesleges vizet le tudd róla önteni.Utána egy villával törd össze apróbb darabokra. Az eredeti babaganus egyik lényegi különbsége más padlizsánkrémekhez képest, hogy nem aprítják pépesre a padlizsánt, kisebb darabokat hagynak benne. (Természetesen a konzerv padlizsánpüréből készült változat ezt sem tudja.)
Keverd el a padlizsánt a hozzávalókkal. Az ízesítés teljesen egyedi lehet, a fokhagyma, tahini és olívaolaj kivételével akár minden mást kihagyhatsz. Én úgy találtam, hogy az a negyed csipet koriander és kevés római kömény kell ahhoz, hogy az igazi, közel-keleti ízt megkapd.